A kistérség általános jellemzése

Terület, népesség, népsűrűség

A kistérség Komló városát és agglomerációját foglalja magában, a Mecsek hegység keleti részén helyezkedik el. A települések vonatkozásában meghatározó jelentőségű Komló. A 19 település a 66-os útról leágazva és annak közelében lévő alsórendű utak mentén helyezkedik el. A kistérség fő jellemvonása a kulturális értékek megléte mellett a vonzó természeti tájkép, mely alapja lehet az idegenforgalmi fejlesztéseknek. Jellemzően aprófalvak alkotják a kistérséget, melynek egyetlen városa Komló Város meghatározó jelentőségű, térségi kihatással bír. A kistérség Magyarország legdélebbi megyéjében fekszik. Területe a megye területének (4430 km2) 7,08 %-a, 314 km2. A kistérség lakónépessége 42.701 fő.

Természeti adottságok és viszonyok

A Mecsek-hegység szigetként kiemelkedő változatos csúcsai és közepes magasságú hátaitól északra terül el a kistérség, ahol jelentősen változékony a baranyai táj. A Kelet-Mecseket szinte félkörben keretező Völgységi-patakot átlépve, a Völgység alacsonyabb (185-250 m) dombhátai jellemzők. A kistáj összekapcsolja a két szomszédos megyét: Baranyát és Tolnát. A kistérség a zegzugos futású patakvölgyekkel tagolt, szelíd lankákkal és erdős hátakkal jellemezhető. A kistáj nyugati peremét a térség centruma, Komló zárja le.
Ez a viszonylag kis kiterjedésű terület, ívben csoportosuló csúcsaival és hegygerinceivel, szigetként emelkedik a környező szelíd baranyai és tolnai dombvidékek fölé. Napsütötte délies lejtőin, árnyékos völgyeiben megtalálhatóak az Alpok és Kárpátok és a mediterráneum növény- és állatfajai.
A Keleti-Mecseket felépítő kőzetekben régmúlt idők katasztrófái őrződtek meg. A földtörténet mintegy 195 millió évvel ezelőtt kezdődő jura időszakában, a hegységet északról és nyugatról keretező tengerpartokon buja, trópusi vegetáció élt. Az egymást követő tengerelöntések üledékeikkel befedték a gazdag növényvilágot, amely aztán pusztulásában is őrződve a táj korábbi gazdaságának alapját jelentő feketeszenet adta.

A felépítő kőzetek sokfélesége a vízhálózat változatosságát eredményezte. A felszínre bukkanó 40 forrásból a legbővizűbbek a mészköves területeken erednek Az északi oldalak bükköseiben és főként a napsütötte délies lejtők tölgyes, helyenként ezüst-hársas erdeiben köszönt be Magyarországon elsőként a kikelet. A terület értékes ritka növényei természetvédelmi oltalom alatt állnak.
Az erdőkben 74 madárfaj él, köztük olyan ritka ragadozók, mint a barna kánya, vagy a parlagi sas. A fauna 5000-nél is több fajából leggyakoribb a gímszarvas, az őz és a vaddisznó. Jellemző még a róka, vadmacska, nyuszt vagy nyest.
Legtöbb geológiai, botanikai, zoológiai látnivalót a Hosszúhetény és Püspökszentlászló közötti, valamint a Máré-vári völgyben található. A Keleti-Mecsek különleges értékeinek megóvására a hegységrész 1977 óta védett terület, tájvédelmi körzet.
A megye gazdaságának több mint 150 éven át alapjául szolgáló feketekőszén-bányászat az 1990-es évek elején kezdődő bányabezárásokig itt volt a legintenzívebb. A Pécstől a Középső-Mecseken és a Kelet-Mecsek északi szegélyén végigfutó szénösszletek Komló térségében a legvastagabbak, ám elég mélyen fekszenek, kitermelésük költséges és veszélyes is egyben.
A Völgység enyhén hullámos hátai anyagukban csak a legutóbbi földtani korokról adnak tájékoztatást. A Mecsek térségében intenzíven folyt szén- és érckutatófúrásoknak köszönhetően meglepően sokat tudunk a Völgység mélyének felépítéséről.
A területen igen gyakori kutatófúrások más természeti kincseket is hozzáférhetővé tettek. 1928-ban mélyített szén-kutatófúrás, 420 méteres mélységben közel 40 Celsius-fokos termálvizet tárt fel. A Komló melletti Sikonda vize alkalikus, földes, gyengén radioaktív és jelentős mennyiségben szabad szénsavat tartalmaz. A kistérség éghajlati szempontból kedvező pozícióban van, a Mecsek hatásának betudhatóan szélsőségektől mentes. A jó napfényellátottság mellé (2050 óra/év átlagérték a jellemző) viszonylag közepes csapadékmennyiség és egyenletes csapadékeloszlás (710-730 mm) járul. Az időjárási tényezők kedvező összhatásaként a dúsan tenyésző erdőkkel körülvett, szélvédett kis völgyben a kiegyenlített hőmérséklet, a magas páratartalom, a sok napsütés és a tiszta, pormentes levegő a jellemző. Komló közvetlen környékétől távolodva a tájegységre mind jellemzőbbekké válnak a magasabb dombhátakat borító erdők és a mesterséges tavak. Az előbbiekre a kiterjedt tölgyerdők hozhatók fel példaként, amelyek a terület közel harmadrészét borítják. A völgyekben tölgy-, kőris,- szil ligeterdők és patak menti égereseket találunk.
A kistérség talajadottságai gyengék. A közepes termőképességű erdőtalajokat csak az enyhe lejtésű dombhátakon és oldalakon veszik igénybe szántóföldi művelésre A szántók átlagosan 10 AK értékűek, erőteljes differenciálódást mutatnak.